Shiroi Ito

  2013.06.02. 15:13

 

Eltűnésre késztetve az ablaküvegre írt betűt újra elködösödött 

Miközben nézem a tovarepülő látképet, egyedül rád gondolok

 

Túlcsorduló szerelemmel kötődni annak ellenére,hogy a hiányos rés kitöltődik

Mindig szeretnék melletted szerelmet érezni, csak ennyi az egész

 

Ölelni téged az őrület azon fokáig, ameddig ez a test még kitart

Tudván, hogy ez megbocsáthatatlan szerelem, legalább most... az álmokban

 

Azt a hibát, hogy találkoztunk, "megbántad?" suttogod

Ha attól az időtől kezdve el kellene legyünk választva, azt gondoltam újra vissza leszek küldve

 

Túlcsorduló szerelemmel kötődni annak ellenére,hogy a hiányos rés kitöltődik

Mindig szeretnék melletted szerelmet érezni, csak ennyi az egész

 

Ölelni téged az őrület azon fokáig, ameddig ez a test még kitart

Tudván, hogy ez megbocsáthatatlan szerelem, legalább most...

 

Jobban ölellek... Mért? Végül még többet akarok

A gyűrű nyomát érintő ujjig Törlődjön el ez a fájdalom, legalább most

 

Ez a szerelem köti a kisujjakat, amik fehér fonállal vannak összekötve, ami nem tud vörössé válni 

Olyan mélyen szeretlek, hogy könnycseppek hullanak

De a szerelem csendben elsüllyed...