Az ég széle egy halvány vörös árnyalatot kezdett felvenni. Ahogy teltek a percek, a napnyugta közeledett. Ez volt, ami aggasztani kezdte a lányt, aki egy folytatólagos ösvényen járt, az erdő mélyén.

A neve Lillie Charlotte. Korábban nőtte ki gyermekkora ártatlan időszakát, és egy gyengéd korban volt, mikor épp csak első lépéseit tette az érett nővé váláshoz. Nem volt tipikusan szép, de hosszú haja tökéletesen egyenes volt, mint háta lenyűgözően vékony vonala, és ha egy szóval kéne jellemezni őt, a kecses lenne az. Viszont, a nagy smaragdzöld szemeiben, mindig, mintha sötétség lakozna ott.

Habár, Lillie oka, hogy az erdőbe ment, nem "nyugtalansága" következménye volt. Elrejtve a szívében nyugvott egy fontos érzés, és ez azért volt, hogy örökké ragaszkodjon ehhez, amit ő folytatott. Az erdő szívében volt egy különleges hely... a 'Visszaemlékezés Tava', és csak a kiválasztottaknak volt megengedve a belépés - erre a helyre tartott.

Természetesen Lillie-nek a magányos út elkezdésére is oka volt. A kétségbeesés volt, és talán a reménytelenség, ami miatt ilyen messzire jött, de most még egyszer óriási reményt cipelt.



A kezdete rajongás volt. Felhúzzuk a függönyt a történeten, attól a ponttól kezdve ahol Lillie-nek érzései voltak egy komoly fiatalember iránt....



A férfi neve Jérémie florence de Jarger volt. Szőke,hullámos, csípőig érő haja volt, amit kibontva hordott, és a szemei zafírra emlékeztetőek voltak - annyira nagyszerű, lovagias megjelenésű volt, hogy felkeltette mások. Lillie szíve első látásra elkelt - természetes volt, hogy ilyen mélyen elbájolta.

Ha Lillie megbabonázta volna, akkor ez a történet egy tipikus szerelmi történetté rendeződne. Viszont, a nő akin Jéremie szeme megakadt egyáltalán nem Lillie volt. Még így is, ha Lillie-nek lett volna bátorsága bevallani az érzelmeit neki, akkor talán egy más eseménysorral lettünk volna köszöntve. De mivel ez történt, nem vágyott arra, hogy ráöntse érzéseit. Megelégedett annyival, hogy nézze őt, mialatt imádkozott érte, hogy Jérémie észrevegye őt.

Ha így volt, akkor miért fejezte be Jérémie nézését és és döntötte el, hogy belevág ebbe az utazásba? Ezen hazugságokra a válasz Lillie tiszta szívében rejlik.

Rajongása a vártnál korábban változott szerelemmé. Következésképpen el akarta kerülni érzelmeit, amik egyre komolyabbá váltak, féltékenységgé romolva. Nézni Jérémie-t amint valaki mással részegül meg mint ő, olyasmi volt mint megpróbálni lenyelni egyet a boldogság ostyájából fájdalommal és gyötrelemmel a közepén. Csak idő kérdése míg az ostya elolvad és a gyötrelem a szívedbe süllyed.

Az a fájdalom kis mennyiségben jó dolog is lehet, de ha összegyűlik és figyelmen kívül van hagyva, a kiengedés lehetősége nélkül,nemsokára összegyűlik és megszületik az irigység. Az irigység eltorzítja az elmét, és beszennyezi a szerelmet aminek tisztának kéne lennie. Lillie számára ez kibírhatatlan lett volna. Elhatározta, hogy túljut ezen a szerelmen, inkább minthogy csak tovább nézze Jérémie-t megvédené a Jérémie felé irányuló érzéseit.

Az az elhatározás Lillie életének fordulópontjává vált. Ezidáig életében nem kegyelmeztek neki; fiatal korától kezdve - akárhogyan is szeretnénk mondani - az egész élete balszerencsével teli volt. A fájdalom, szenvedés és szomorúság mind összefüggtek; szavak mint pl. "sors" és "végzet" örökre megkötötték a szívét. Még amíg álmaihoz ragaszkodott is, semmit sem tett azért, hogy megvalósuljanak; csak a jelenben élt. Úgy gondolta, haláláig nem szabadulhat ettől.

Viszont, A Jérémie-vel való találkozás megváltoztatta Lillie-t. Azáltal, hogy szerette Jérémie-t egy kicsit erősebbé vált , megszerezve az erőt, hogy szembenézzen azzal, ami saját szívében volt. Szabadon remegve az érzéstől, hogy Jérémie mellett szeretne lenni fájdalmas volt, de így tett. A szerelem, ami Lillie szívében változatlan volt, megtöltötte energiával ahhoz, hogy végigmenjen ezen az ismeretlen ösvényen.

Ma nem volt semmi vesztenivalója. Azért, hogy megvédjen egy szerelmet, ami számára mindennél fontosabb, egy helyen, ahová kiskora óta elvágyott, úgy érezte, akármilyen falon át tudna törni.

Elfelejtette szorongását és fáradtságát, és mintha messzebbre segítenék őt az égen a sűrű erdő visszalökte a közeledő szürkületet. Úgy gondolom hamarosan, és sok erőfeszítés árán Lillie képes volt elérni a célállomását...

...a helyet, ahová csak a kiválasztottak léphettek be - a Visszaemlékezés Tavát